ÚjhartyánAkikre büszkék vagyunk
Hartyáni Sváb fiatalok baráti köre
Az első hartyáni jegyző
Néhány évvel ezelőtt – amikor a falu múltjáról
megkezdtük a régi képek, emlékek gyűjtését – kaptam Hümpfner Jani bácsitól egy
féltve őrzött anyagot Emlék-vázlatkönyv szülőfalumról címmel.
Onnan tudtam meg, hogy milyen szakmák, iparosok, vállalkozások voltak a múlt
század negyvenes éveiben Hartyánban, láttam a község térképét, a falu több
nevezetességét megrajzolva emlékezetből, és ebből a munkából tudtam meg én,
hartyáni fiatal, hogy Jani bácsit 1942. május 22-én választották meg a falu
jegyzőjévé.
Mit ír erről a Pest Megyei Levéltárban található dokumentum, Újhartyán község
képviselő-testületi jegyzőkönyve? „Jegyzőkönyv 1942. május 22-én a
lemondás folytán megüresedett községi segédjegyzői állásnak választás útján
leendő betöltése végett…első jelölt Hümpfner János, második jelölt Szilva
Vilmos…A község képviselőtestülete egyhangú közfelkiáltással segédjegyzővé
Hümpfner János újhartyáni lakost választotta meg, ennek eredményeként az elnök
Hümpfner Jánost egyhangúlag megválasztott községi segédjegyzőnek jelenti ki…az
elnök a választási jegyzőkönyv hitelesítésére Fitz István és Lang József
képviselőtestületi tagot kéri fel…”
A hatvan éves évforduló kapcsán Jani bácsit beszélgetésre hívtam a Kultúrházba,
beszéljen azokról az időkről.
Jani bácsi, hol szerezte meg a képesítést, hogy erre a rangos kinevezésre
itt a faluban sor került, meséljen az iskoláiról?
- 1917-ben születtem, 23-tól 27-ig elemi iskola négy osztályig, majd a
kecskeméti Piarista gimnázium nyolc osztály, 18 éves koromig.
Készültem a jogi egyetemre, de a taníttatásomban pénzhiány mutatkozott, így a
Községházán 1937. február 1-től, mint jegyzőgyakornok dolgoztam másfél évig.
Felvételiztem a Szombathelyi Községi Közigazgatási Tanfolyam 2 éves
akadémiájára, aminek vizsgáit 1940. júniusában tettem le.
Ebben az időben kik dolgoztak a Községházán?
- A főjegyző Salacz Béla volt, irodatiszt volt a Főző Béla, Véninger Ernő. Az
adóügynek volt a vezetője a mindenkori segédjegyző, itt is dolgoztak még
irodatisztek és végrehajtók.
Mi történt a Szombathelyi Közigazgatási Akadémia elvégzése és az
Újhartyánban segédjegyzővé választása között?
- Alsónémedire kerültem, mint helyettes adóügyi jegyző, de dolgoztam Dabason,
Hartyánon és Lajosmizsén is, akkor volt az a belvizes gond itt a
környéken.Majd 1940. decemberében vonultam be katonának.
Hogyan került arra sor, hogy 1942. május 22-én Újhartyánban Jani bácsit
jegyzővé választották?
- Ebben az időben töltöttem a tényleges katonai szolgálatomat, tudtam, hogy a
faluban megüresedett az adóügyi segédjegyzői állás, és erre, mint okleveles
jegyző pályáztam. Az állást elnyertem, de a sorkatonai szolgálat miatt
elfoglalni nem tudtam. 1944 márciusábanleszereltem, dolgozni kezdtem, de
augusztusban újból behívtak, kikerültem a frontra, majd 1945 áprilisban
kerültem hadifogságba.
Amikor 1944-ben másodszor is leszereltek és dolgozni kezdtem, hogy folytassam
tanulmányaimat, jelentkeztem a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter
Tudományegyetem jog- és államtudományi karára. Az egyetem elismerte a
Szombathelyi Akadémián szerzett jogi vizsgáimat, így harmadévtől folytathattam,
sajnos nem sokáig.
1947-ben jött haza a fogságból, hogy alakult tovább az élete?
- A községi képviselőtestület minden esetben megerősített az állásomban,
visszavárt és igazolt. Bejelentkeztem a megyei alispánnál, kérve, hogy az
állásomat elfoglalhassam. A járás és a község azonban a hartyáni Községházára
nem engedett be félve egyfajta tisztogatástól…A járási főjegyző, hogy eleget
tegyen a hartyáni „kérésnek”, miszerint én ne dolgozzak a Községházán, Hernádra
helyezett helyettes jegyzőnek. Hernádról Gyálra helyeztek át, ott akkor már a
tizenkettedik jegyzőt készítették ki a háború óta. Akik ellenem dolgoztak,
abban bíztak, hogy én leszek a következő. Tévedtek, mert egy idő után a helyiek
kérvényezték a kinevezésemet.
Ilyen és ehhez hasonló herce-hurcák eltartottak egészen 1950-ig, Sáriban
dolgoztam éppen, ott ért utol a végzet: megkaptam az akkori járási vezetéstől a
papírt, „…azonnali hatállyal elbocsátom, mert gazdasági helyzeténél fogva
politikailag megbízhatatlan…”
Jani bácsi, ki, vagy kik nem akarták, hogy
visszakerüljön a hartyáni Községházára? Tudom, hogy akkor már mások voltak a
képviselők, és mások voltak a politikai viszonyok is.
- Az új képviselőtestület is megerősített, igazolt. Csak a régi jegyzőnek,
Salacz Bélának lehettem zavaró tényező. Tudta, hogyha én visszakerülök, ő
tovább itt jegyző nem lehet.Hogy mi maradt elintézetlenül az akkori hartyáni
Községházán?
Ismét az Emlék-vázlatkönyv szülőfalumról c. munkát idézem Hümpfner Jánostól: „…ez a kis vázlatkönyv részben a kész dolgok lerögzítése, részben tervek, melyek hazaérkezésem után kerülnek majd megvalósításra. Kérem a jó Istent, hogy minél előbb adja meg azt az időt, amikor szülőfalum vezetését, aktíve átvehetem és a község lakóinak boldoggá tételét és anyagi jólétének emelését megkezdhetem…”E vázlatkönyvből még – ha nem hadifogságban készül – kiolvashatták volna egy új kétszintes Községháza, Sporttér és községi fürdő tervét is. Mindez – sőt, hála Istennek ma már sokkal több is -lassan elkészül, csak az a bizonyos negyven év…
Lauter Antal
Életműdíj idős Tóth Antalnak
A Magyarországi Német Zenekarok Szövetsége ÉLETMŰ díjjal tüntette ki id. Tóth Antal zenészt. A díjra még 2002-ben tett javaslatot a Újhartyáni Német Nemzetiségi Önkormányzat akkori elnöke Lauter Antal. A fenti szövetség a beérkezett számos javaslatot megtárgyalva döntött többek között Tóth Antal mellett is. A nyugdíjas zenész ünnepélyes keretek között a Tolna megyei Nagymányokon ez év október 25-én vette át a rangos kitüntetést egy Országos Zenekari Fesztivál keretei között. A díjat Heinek Ottó a Magyarországi Németek Országos Szövetségének elnöke, valamint Fódi János a Magyarországi Német Zenekarok Szövetségének elnöke közösen adta át.
Ezen okból kerestem fel az Újhartyánban szinte mindenki által ismert zenészt, Tóni bácsit, s kérdeztem:
- Honnan is indult el ez a pálya?
- 12 éves voltam, amikor zenélni kezdtem tenorkürtön - mondja szinte, csillogó szemekkel. A nagyapám tanítgatott, aki az akkori Öregbandában játszott. Hamarosan felcseperedve aztán én is játszottam a zenekarban, de ezt megelőzően, ill. folyamatosan Pesten is folytattam tanulmányaimat.
- Igazi zenészfamília az Önöké.
- Így igaz. A nagyapám engem, s majd mikor Anti fiam cseperedett fel őt én kezdtem tanítani trombitálni. (Anti - ifj. Tóth Antal az örkényi zeneiskola zenetanára, a Sváb Party Zenekar tagja, a Bon Heur Big-Band egyik vezetője, valamint az „Újhartyáni Német Nemzetiségi Fúvós zenekar vezetője- szerk.) Ő pedig már a saját fiait, Márkot és Richárdot tanítja. A nagyobbik már szintén zenekarban játszik.
- Lehet mondani nagyapa, fia és unoka már együtt zenélnek?
- Lehetne, de én már visszavonultam, nyugdíjba mentem. 45 év után átadom a helyem a fiataloknak, s nagyon büszke vagyok rájuk, hogy folytatják e szép családi hagyományt.
- Milyen zenekarokban, s milyen alkalmakkor játszott ezalatt a hosszú idő alatt?
- Először a nagyapámmal az Öregbandában, aztán jött a Cirkusz zenekar, majd a Sváb Party, de természetesen tagja voltam a Német Nemzetiségi Fúvós zenekarnak is. Játszottam nagyon sok helyen, a környékbeli településeken, de az országban is sok helyen, s természetesen itthon lakodalmakban, bálokban, temetésen, egyházi és falurendezvényeken, mindenhol. De voltam Erdélyben, Ausztriában és Németországban is zenélni. Bőven kaptunk zenekari meghívásokat.
- Mi volt a legkedvesebb élménye e hosszú pályafutás alatt?
- Talán a PÁN - EURÓPAI FESZTIVÁL Budapesten 1993-ban, s 2000-ben HANNOVER a VILÁGKIÁLLÍTÁS. Nemigen gondoltam volna fiatal koromban, hogy ilyen helyekre jutok el. S persze ez az ÉLETMŰDÍJ is azt mutatja nekem, nem volt hiábavaló ez a 45 év.
A díj valamint, hogy fiam is kiváló zenész, unokáim zenélnek, nagyon nagy öröm nekem.
- Mondhatni akkor nyugodtan, megelégedéssel telnek nyugdíjas évei. Kívánom, teljenek a további évek is békében, egészségben. Köszönöm a beszélgetést!
Ruttersmid K
Német Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekar
Újhartyán
Újhartyán Árpád-kori magyar település, mely a török hódoltság alatt teljesen lakatlanná válik. Újratelepítését I. Gróf Grassalkovich Antal kezdi, majd fia fejezi be német, szlovák és magyar telepesekkel. A község azonban a nagy arányú költözködések során az első ötven év után elnémetesedik. Nemzetiségi identitását a 20. század szocialista évei alatt majdnem elveszíti, de a rendszerváltozás éveitől kezdve hagyományait újra éli. A német szó a faluban lassan elmarad, viszont zenei anyanyelvét a település a mai napig őrzi. A sváb településekre jellemző fúvószenekarok színesítik a községi ünnepek, rendezvények sorát. Az 1998-ban megalakult német kisebbségi önkormányzat működtetésével Egyesített Fúvószenekar, Ifjúsági fúvószenekar, Sváb Parti együttes működik.
Az Ifjúsági zenekar tagjai 17 – 25 éves fiúk, akik szinte valamennyien zenei középfokú végzettséget szereztek, jelenleg többen tanulnak közülük felső fokú zenei intézetben. Szabad idejükben részt vesznek a nagy zenekar munkájában, a település kulturális színterén, illetve önállóan is műsorral szolgálnak különböző rendezvényeken. A zenekar repertoárjában a tradicionális sváb fúvós zene jellemző anyaga: polka, valcer, mars szerepel. Hangszeres felosztásukban szintén követik a falusi zenei hagyományokat, a dallamokat Flügelhorn (szárnykürt), Bassflügelhorn (mélyszárnykürt) játssza, a ritmusokat a Heligon vagy Tuba, a Schlagwerk (dob) és a harmonika adja.
A zenész-fiatalok többsége hartyáni zenészdinasztia tagja, apáik, nagyapáik is aktív résztvevői voltak a múlt század újhartyáni fúvószenekarainak.
Lauter Antal
Részvétel a IV. Regionális Népzenei Találkozón, Dabason
Az újhartyáni Német Nemzetiségi Önkormányzat a kezdettől fogva felvállalta a helyi sváb fúvós zenekarok szakmai képviseletét. Megkeresés érkezett Dabas Művelődési Központtól a IV. Regionális Népzenei találkozón való részvételre. Mivel Újhartyánban a német nemzetiségi zenekarok képviseletét általában a Sváb Parti zenekar és a közel harminc fős Egyesített Fúvószenekar látja el, most a kisebbségi önkormányzat felkérte a helyi fiatal fúvós zenészeket, hogy mint Német Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekar, vegyen rész a népzenei találkozón. A fiúk örömmel vállalták a felkérést és Lauter Antal szakmai segítségével megkezdték a felkészülést. A dabasi találkozón lehetőség nyílt országos népzenei minősítésre is, amit a zenekar megkért. A két napos rendezvény első napján vettek részt a népzenei találkozón és minősítőn, ahonnan nagy sikerrel és országos arany minősítéssel tértek haza. A komoly szakmai zsűri előtt – Birinyi József népzenekutató, Dr.Olsvay Imre népzenekutató, Széles András zeneművész és Vadász Ágnes a KÓTA részéről - az alábbi hartyáni fiatal zenészek szerezték meg az országos Arany fokozatú népzenei minősítést:
Vajda Ferenc
Stégner Tamás
Kollár Dávid trombita
Serfel Attila
Lauter Krisztián
Tóth Márk tenor- és baritonkürt
Fajth Zsolt harmonika
Serfel Gábor tuba
Lang Erik dob
Újhartyán, 2004. szeptember 27.
Lauter Antal
Beszámoló a Német Nemzetiségi Önkormányzat
Képviselőtestületi ülésére:
Tisztelt Képviselőtestület!
Újhartyán község fiatal fúvós
zenészei a közelmúltban a dabasi régióban megrendezett, a Magyar Kórusok és
Zenekarok szövetsége által szervezett népzenei gálán arany fokozatú minősítést
nyertek Német Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekar Újhartyán – néven.
Ennek kapcsán szintén a KÓTA megrendezésében került sor az Egri Népzenei Gála
2005 találkozóra, ahová az együttes meghívást kapott és ott kiválóan szerepelt.
Itt a zenekar a Népzenei Gála és Szakmai Napok 2005 Eger különdíját és a
zsűritagok – Dr. Olsvai Imre, Dr. Alföldy Boruss István, Birinyi József, Dévai
János, Fehér Anikó és Dr. Várnai Ferenc – szakmai elismerését vívta ki.
A zenekar munkájában résztvevő
tagok:
Vajda Ferenc, Stégner Tamás, Serfel Attila, Lauter Krisztián, Serfel Gábor,
Tóth Márk, Kollár Dávid, Lang Erik, Fajth Zsolt.
Újhartyán, 2005. szeptember 11.
Lauter Antal
