XI.B. fejezet

XII. Fejezet A mi családunk

E fejezet lapjai az Újhartyáni képeskönyv megjelenésekor, 2006. márciusában üresek.

Ez a fejezet legyen a könyv tulajdonosának a legszemélyesebb története, hogy a dédunokái is ismerjék az akkori (majdani) család gyökereit. Helyezzék el a következő oldalakon a mai (figyelem! 1950-től számít mainak!) fényképeket, a saját családjukról, a házról, ahol élnek, kedveseikről – szüleikről, férjükről, feleségükről, gyerekeikről -, jegyezzék fel a hozzájuk tartozó történeteket. És időnként vegyék elő – ne csak akkor, amikor újabb képet akarnak hozzáfűzni – és simogassák tekintetükkel. Jót tesz a léleknek, mint a templom, ahol elmerenghetünk az élet múlandóságán és lélek halhatatlanságán: mert a pillanat karban tartja a lelket, jobban mint a jól fizetett lélekbúvár.

Segítsenek a jövendő szerkesztőnek, aki 50-100 év múlva az Újhartyáni képeskönyv új kötetét állítja össze.

EGY CSEPP ÖRÖKLÉT ÖNNEK IS, ÖNÖKNEK IS JÁR, KEDVES ÚJHARTYÁNI POLGÁRTÁRSUNK!

XII. Kapitel: Unsere Familie

Die Seiten dieses Kapitels sind bei der Erscheinung des Buches im März 2006 noch leer. Dieses Kapitel soll die persönlichste Geschichte des Besitzers des Buches sein, dass auch seine Urenkelkinder die Wurzeln ihrer damaligen Familie kennenlernen. Auf die kommenden Seiten legen Sie ihre heutigen Fotos (ab 1950) über ihre eigene Familie, über das Haus, in dem sie leben, über ihre Geliebten – Eltern, Ehemänner, Ehefrauen, Kinder – zeichnen sie die Geschichte der Fotos auf. Und manchmal nehmen Sie das Buch hervor – nicht nur wenn Sie neue Bilder auf die Seiten legen möchten – und streicheln Sie die Bilder mit Ihrem Blick. Das tut gut der Seele, wie die Kirche, in der wir uns über die Vergänglichkeit des Lebens und über die Unsterblichkeit der Seele Gedanken machen: weil der Augenblick die Seele im guten Stande erhält, besser als der gut bezahlte Psychologe.

Helfen Sie dem künftigen Redakteuren, der nach 50-100 Jahren einen neuen Band des Buches über Neuhartin zusammenstellt.

EINEN TROPFEN EWIGKEIT HABEN SIE, UNSER LIEBER NEUHARTINER MITBÜRGER SICH AUCH VERDIENT!

Chapter XII Our family

The pages of this chapter are empty at the moment on the publication of this book, in March, 2006.

Let this chapter be the most personal story of the owner of this book, so that the grand-grand children can learn about the roots of their family. Please place some photos of our days in the next pages (the photos count to be contemporary taken after 1950) about your own family, the house, where you live, your beloved parents, wife, children, and write down some stories related to them. Take it into your hands sometimes – not only when you want to add some new photos – and spoil it with your eyes. It is good for the soul, like a church, where we can wonder about mutability and the immortality of spirit: because moment maintains spirit, more than a well-paid psychologist.

Please help the future editor, who will put together the new edition of Picture of Újhartyán in 50-100 years.

WE ALL DESERVE A DROP OF ETERNITY!