Lakossági Fórum a várossá nyilvánításról

Tájékoztató a 2013. január 14-én megtartott lakossági fórumról

Újhartyán Község Polgárai Részére

Mint ahogy azt már többek között a helyi sajtó útján bejelentettük, élve a törvényi szabályozás változásából fakadó lehetőségekkel, az Önkormányzat képviselő-testülete úgy határozott, hogy kezdeményezi Újhartyán Község várossá nyilvánítását.

A kezdeményezés indokai

Az egykori agrárfalu, amelyik jómódú gazdáiról volt híres, majd a szocializmus alatt megtapasztalta a gazdasági kiszolgáltatottságot, ma innovatív ipari parkjáról és szolgáltatásairól ismert. Ehhez kellett egy nagyjából húsz évvel ezelőtti elhatározás a kiszolgáltatottság minimalizálásáról, a „saját sors kézbevételéről”. A település rendszerváltás utáni története erről az elképzelésről, és egy nagyon tudatos, komplexen átgondolt, rendszerszemléletben megtervezett, kitartó, optimista és egy irány felé vivő fejlesztési munkáról szól, amely az egész település közös célja. Sokszor kimondatlanul, olykor pedig kimondva a saját sorsát sikeresen a kezébe vevő község két évtizede a városiasodásán is munkálkodik, és az eredmények tiszteletre méltóak. Ezek leginkább a gazdaság terén mutatkoznak meg. Ebből a szempontból a Község komoly központi funkciókkal rendelkezik. Amellett, hogy jelentős térségi foglalkoztatási szerepkört tölt be, ipari parkja szinte csak nemzetközi vállalatoknak ad helyet, sok esetben olyanoknak, amelyek élen járnak az innovációban, és az újfajta technológiákban. Ez is a tudatos koncepció eredménye, hiszen a célok között a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek meghonosítása is szerepel, valamint a Község az ipari park fejlesztés további ütemében Tudományos és Technológiai Park létrehozását tervezi! Fontos még ezzel kapcsolatban, hogy a településen megtelepedett külföldi vállalkozások közül van olyan, amelyik az európai bázisát építette ki Újhartyánon, míg másoknak inkább a regionális gyártó-bázisa működik itt. Az egészségügy és a közoktatás terén szintén kirajzolódnak a község határán túlnyúló funkciótöbbletek. Ezek részben az Egészségház szolgáltatásainak, részben a színvonalas és speciális óvodai és általános iskolai nevelésnek, valamint oktatásnak a térségi vonzásából fakadnak.

Nem utolsó sorban ki kell emelni a településen élő közösséget, akik elhatározták, hogy egy erős, független, szép és jól élhető településen (nevezzük városnak) akarnak élni, amire büszkék lehetnek. Újhartyán város már évekkel ezelőtt megszületett a legfontosabb helyen, az ott élők közös tudatában és akaratában. Megvalósításán egy ország számára is példamutató módon dolgoznak, sokszor nyugati (természetesen németországi) mintákat, ötleteket, ’best practice’-eket követve. amennyiben e dokumentáció mentén (is) Újhartyán a „legmagyarabb német kisváros” lesz, az biztos, hogy a polgársága már létezik ehhez.

A térségi szerepek összefoglalása

Újhartyán a Budapesti Agglomeráció délkereti szektorát övező peremzónában helyezkedik el. Kiváló közúti forgalmi kapcsolatának köszönhetően a főváros elérhetősége kiváló, éppen ezért némiképp szuburbán jegyeket is mutat, de mivel a tömegközlekedési lehetőségek elmaradnak az elővárosi kritériumoktól, így ez a szerep nem is lehet igazán markáns. A település ugyanakkor deklaráltan nem is szeretne alvóvárossá válni, a betelepülést, a népességvonzást és megtartást a település által nyújtott szolgáltatások, életminőség, munka-lehetőségek elérhető legmagasabb szinting való fejlesztésére kívánják alapozni.

A község kitüntetett forgalmi helyzetbenvan, a térségen belül közlekedési csomó-pont, ugyanis az M5 autósztráda és a 405-ös számú főút kereszteződésében fekszik. Fontos csomópontról van szó, amely összeköttetést biztosít a 4-es számú főúttal Szolnok, az 5-ös számú főúttal Dabas irányába. A térség legfőbb és Dabas város egyetlen kijárata a sztrádára az újhartyáni csomópont. Ennek a fekvésnek köszönhetően Újhartyán kétségtelenül térségi szerepkörökre tett és a továbbiakban is tehet szert.

A kiváló lehetőségeit felismerő és a település jövőjének zálogaként a magas színvonalú életminőség megteremtését célként kitűző helyi közösség rendkívül céltudatos, komplex rendszerben megtervezett, hosszú távú és a cél mellett kitartó fejlesztési folyamatba kezdett.

Ennek első lépcsőjeként a településen teljes körű és kiépítettségű, városi szintű infrastruktúrát hozott létre a 1990-es években, amely egyszerre szolgálja a lakosság kényelmét és igényét, valamint teremti meg a gazdaságfejlesztés alapvető feltételeit.

A teljes infrastruktúra létrehozása után a helyi foglalkoztatás bővítése került sorra, amit a település egy ipari parklétrehozásával oldott meg. A fejlesztés sikeresnek bizonyult; az első ütem 24 hektáron kiépült, a cégek betelepítése már a második ütemben zajlik. A vállalkozás sikerét nem csak a betelepült vállaltok száma, a minősége is fémjelzi. Az újhartyáni parkot döntő többségben nemzetközi vállatok töltötték meg. Három cég tevékenységi körében nemzetközi szinten piacvezető, további két cég regionális bázisát építette ki a községben. Kirajzolható profilja az ipari parknak az innovációra és a magas hozzá-adott értékre való törekvés olyan betelepülő partnerekkel, akik nem feltétlenül igénylik egy világváros közvetlen közelségét.

A gazdaságfejlesztés eredményeként nőtt a helyben foglalkoztatottság (és csökkent az ingázás), valamint lényegesen nőtt a településre bejáró munkavállalók száma, tehát a községtérségi foglalkoztatási szerepkörre tett szert. Több száz nem újhartyáni dolgozót alkalmaznak az ipari park cégei. Ebben a tekintetben sem csak a mennyiségen van a hangsúly. Amellett, hogy sok környékbeli településről érkező keresi a kenyerét az itteni munkahelyeken, a község munkaerővonzása az innovatív cégek miatt országos kiterjedésű. Érkeztek újhartyáni állásokra Tiszalökről, Székesfehérvárról, Debrecenből és Pécsről is. Ezen specialitások mellett Pest megye minden szegletéből jönnek munkavállalók Szentendrétől Ceglédig, Halásztelektől Vecsésig.

Az ipari (termelő és szolgáltató) beruházásokkal összefüggésben a település a kereskedelmi és szolgáltató szerepköröket is erősíteni kívánta, amelyet szinte párhuzamosan indokolta az esetleges keresleti oldali igénynövekedés, valamint a kínálati oldal mennyiségi és minőségi bővülésének vonzerő-növelő hatása. A község ezt elsősorban a lehetőségek megteremtésével valósította meg, amelynek során a település főbb központját (ahol a kereskedelmi egységek nagyrészt koncentrálódnak) városias arculatú, és a kereskedelem, a vendéglátás igényeit leginkább szolgáló centrummá fejlesztette. Az elmúlt évtizedben a szektor jelenléte és kínálata erősödött, amihez nagyban hozzájárult egy komoly beruházás is. 2006-ban kezdte meg működését a Faluközpont nevű komplexum, amely kisebb részben az önkormányzat, nagyobb részben pedig a magántőke erejéből valósult meg. Az összetett funkciójú épületegység a Művelődési Otthon mellett üzleteknek, vendéglátóhelyeknek (söröző, cukrászda, kávézó, étterem), irodaháznak, háromcsillagos hotelnek, valamint Dél-Pest legnagyobb konferenciatermének ad otthont. Rendezvényterem kapacitással amúgy is igen jól ellátott a település, mivel a helyi éttermek nagy létszámú rendezvények lebonyolítására is szakosodtak, így catering téren is funkciótöbbletjelentkezik. Az autópálya jelen-tette forgalmi helyzet motel és étkezési funkcióin keresztül megélhetést nyújt több családnak, adóbevételt teremt az önkormányzatnak.

A község intézményi vonzása is jelentős. A település a fejlesztések sorából a közszolgáltatásokat sem hagyta ki, így a jelenlegi igényeket meghaladó kapacitásokkal is rendelkezik. Emellett ismételten elmondható, hogy a mennyiség mellett a minőségre is odafigyelt, hiszen mind a műszaki (intézményi épület), mind pedig a tartalmi (az ott folyó munka) színvonal átlagon felüli. E tényezők következtében az oktatási, egészségügyi, szociális intézmények egyre inkább a környező községek lakóinak igényeit is kielégítik, az alapfokot sokszor messze meghaladó szinten.

Az egészségügyi infrastruktúra elemeinek jelentősége az évek óta a településen működő központi ügyelettel, a pszichiátriás szakrendeléssel, valamint gyógymasszázst, fülakupunktúrás addiktológiát, reflexzóna terápiát folytató vállalkozásokkal alapvetően mikrotérségi szereppel ruházza fel a községet. Újhartyán a szociális feladatellátás esetén is többletfunkcióval rendelkezik, hiszen az újonnan épített óvodában a 2-3 éveseket fogadó részleg, egy házon belüli bölcsőde is működik, szolgálva a helyieken túl a környező települések lakosságát is.

Többletfunkcióként említhető, bár nem az önkormányzat intézményfenntartásához kötődik az újhartyáni csomópontban üzemelő Autópálya Mérnökség és Rendőrség, amelynek érdekessége, hogy azon ritka helyekhez tartozik az országban, ahol mentőmotor is teljesít szolgálatot.

A városi léttel járó funkciók és kötelezettségek

Újhartyán a település, polgárainak közössége és vezető testületeinek egybehangzó véleménye szerint képes ellátni a városi feladatokat. Amint azt az előzőekben részletekbe menően bemutattuk, a község jelenleg is igen sokoldalú, összetett központi szerepeket tölt be mikro-, sőt, kistérségi szinten.

A település is képes kisvárosi szinte ellátni saját lakosságát és a környékbelieket. Az önkormányzat szervezettsége, és a helyi lakosság erkölcsi és anyagi ereje már eddig is jóval a községi kategóriában megszokott szint fölé emelte Újhartyánt. Ezt a jellegét a közigazgatási reform során is megőrizni látszik, hiszen a dabasi járás kétfős újhartyáni Járási Ügysegéd Irodával kezdte meg munkáját 2013. január 2-án. Az önkormányzat gazdasági teljesítőképességét jelzi, hogy az önként vállalható feladatokat és hatásköröket döntő többségben magára vállalta, különösen az oktatás területén lát el nagyon fontos többletfeladatokat.

A városokkal szemben mind a szakma, mind pedig a törvényhozás által állandó jelleggel támasztott kritériumok közül, Újhartyánon működik bölcsődei ellátást biztosító óvodai csoport; az urbánus egészségügyi funkciókat a központi ügyelet és gyógyszertár mellett a szakorvosi, az egyéb speciális egészségügyi szolgáltatási kínálat reprezentálja. Az oktatás területén kiemelhető, hogy a településen folyó magas szintű nemzetiségi oktatás és német nyelvi képzés illeszkedik a szakpolitika által felvázolt új nyelvoktatási elképzelésekbe, ami felértékeli a helyi iskolát. A kereskedelem és vendéglátás terén a városi funkciót – kicsit paradox módon – a „Faluközpont” komplexum szimbolizálja a legerőteljesebben. A városok közbiztonsága terén megnyilvánuló kötelezettségeit Újhartyán a körzeti megbízotti iroda mellett jelenleg is működő Autópálya Rendőrség (a PMRFK alosztályaként) révén lát el fontos térségi szerepet. A helyi önkormányzat két évtizede bizonyítja előrelátó tervezési, fejlesztési és gazdálkodási képességeit melynek következtében a helyi büdzsé nagyon magas arányban saját bevételekből finanszírozott, erősen beruházás és fejlesztés orientált.

A helyhatóság húsz éve a független, erős és élhető Újhartyánon dolgozik, határozott és jól átgondolt urbánus jövőkép alapján, rendszerben gondolkozó tervezésben, céltudatos, kreatív és következetes megvalósításban, számtalanszor bizonyítva, hogy képes megteremteni a kitűzött célhoz szükséges (anyagi és személyi) feltételeket, és megtartani az elért eredményeket. Ezek jelentik a legfőbb garanciát, hogy Újhartyánban biztos alapokon nyugszanak a városi joggal járó, és a település méretéhez igazított kötelezettségekhez szükséges további fejlesztések is. 

Az eljárást szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásai szerint a várossá nyilvánítás előkészítése során a kezdeményező helyi önkormányzat kikéri a településen működő nemzetiségi önkormányzat(ok) véleményét. Ennek a feladatának a polgármester 2012. november 19-én kelt levelében tett eleget, amelyben kérte Újhartyán Község Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnökét, Lauter Antal urat, hogy a nemzetiségi önkormányzat – legalább 30 napos határidő megtartásával kitűzött - ülésén vegye napirendjére a várossá nyilvánítás kérdését. Ennek a kérésünknek eleget téve, 2012. december 28-án kelt levelükben az alábbiakról tájékoztatták a képviselő-testületet:

 „A képviselő-testület mandátumából adódóan elsősorban annak fényében mérlegelte a kezdeményezést, hogy településen élő, és a német nemzetiségi kulturális hagyományokat magukénak valló polgárok lehetőségeit és esélyeit hogyan érintheti a városi cím elnyerése. Elismerve azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Újhartyán Község Önkormányzata a kötelező feladatain túl is mindig megtett a hagyományőrzés és a kulturális értékek gyarapítása tekintetében, úgy véljük, hogy ezen törekvések a városi cím birtokában, a valamelyest bővülő mozgástérnek köszönhetően még inkább biztosítva lesznek.

Ezek alapján a képviselő-testület egyhangú állásfoglalásával támogatásáról biztosítja az Önkormányzat törekvését Újhartyán várossá nyilvánítására. Emellett felajánljuk segítségünket a szükséges pályázati dokumentáció összeállítása érdekében.” 

A fent hivatkozott jogszabályok értelmében a település köteles a nemzetiségi önkormányzat állásfoglalásáról a lakosságot tájékoztatni, amely kötelezettségünknek ezen hirdetménnyel teszünk eleget, melyről az ujharttyan.hu honlapon értesülhet a lakosság.

           Schulcz József                                                           Göndörné Frajka Gabriella

           polgármester                                                                                  jegyző

Újhartyán, 2013. január 15.